Ugrás a tartalomra
x

Az egészséges táplálék – a gyógyító megelőző tevékenység (eddig) méltatlanul mellőzött fontos szereplője

Az USA egészségügyi kiadásai az elmúlt 50 esztendőben háromszorosára növekedtek (1960-ban a GDP 5%-a volt, míg 2016-ban 17,9%) – Magyarországon mind arányaiban, mind összegében ettől messze elmarad az egészségügyi kiadás, azonban hazánkban is megoldatlan a vágtató egészségügyi költség-növekedés megfelelő kezelése. Számos próbálkozás zajlik a megfelelő finanszírozási modell megtalálására, és sajnos sem hazánkban, sem más EU-s és nem EU-s országban sem találták még meg a legjobb finanszírozási modellt.

A kutatások egyik gyakran választott módszere a már begyűjtött, megbízhatónak tartott adatok segítségével kialakított számítógépes modellek készítése, és azok tesztelése. Ilyenkor az történik, hogy a konkrét populációs adatbázist alapul véve módosítunk a modellben egy-egy paramétert valamilyen ismert vizsgálat eredményeire alapozva, és számítógépes szimuláció után megvizsgálják az eredményt – egészen pontosan azt, hogy jelent-e a beavatkozás egészség-nyereséget, plusz életéveket, plusz tünetmentes éveket, és más hasonlóan mérhető és számítható eredményt, növekedést; ugyanakkor a befektetett költségek mekkorák a korábbihoz képest.

Egy, a napokban megjelent érdekes modell kísérlet, melyet Dariush Mozaffarian, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi intézetének dékánja és társai közöltek a PLOS Medicine folyóiratban (PLOS Medicine | https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1002761 March 19, 2019.) hasonló elvek mentén végzett vizsgálatokat, és ehhez az USA állami egészségbiztosítói, a Medicaid és a Medicare több tízmilliós adatbázisát használták fel.
Két modellt vizsgáltak a kardiovaszkuláris megbetegedések, illetve acukorbetegség kivédésével kapcsolatban:

• az egyikben az egészségbiztosító 30 százalékos ártámogatást adna minden zöldségre és gyümölcsre;
• a másikban a zöldségek, gyümölcsök, és más egészséges ételek, például teljes kiőrlésű gabonafélék 30 százalékára adnának teljes ártámogatást.
Az adatok az említett egészségbiztosítók adatbázisából, valamint több táplálkozás-egészségüggyel foglalkozó publikált kutatásból származtak. Összesen 82 millió biztosított személy adatai képezték a vizsgálat alapját – életkoruk 35 – 80 év között mozgott. Számításaik meglepő eredmény hoztak. Az első esetben, amikor a zöldségekre és gyümölcsökre adott ártámogatás hatását vizsgálták, arra jutottak, hogy évente 1,93 millióval kevesebben kapnának keringési betegséget, így 350 ezer haláleset lenne megelőzhető. A másik esetben, amikor nem minden zöldség és gyümölcs árát csökkentenék, ellenben más egészséges ételekre is támogatást adnának, még drámaibb a hatás. Ez esetben már évi 3,28 millióval lenne kevesebb a keringési betegségben szenvedők száma, így 620 ezer haláleset válna megelőzhetővé, emellett a cukorbetegek száma is 120 ezerrel csökkenne évente.

Az első esetben évi csaknem 40 milliárd, a másodikban évi több mint százmilliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyi kiadásokon.

A végső következtetésük alapján az egészségügyi finanszírozó által befektetett összeg abban az esetben hasznosul a legnagyobb mértékben, ha azt nem szűrésre, kezelésre, gondozásra költi, hanem biztosítja a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot. Ez a befektetés bizonyult a leginkább költséghatékony beruházásnak a modell szerint.

Az egészséges élelmiszer finanszírozása a leginkább hasznot hozó módja az egészségügyi rendszer finanszírozásának. Ez felveti a „receptre felírható” táplálék kifejlesztését is, ugyanis a biztosítói gondolkodás alapján – amikor a biztosító keresi a legnagyobb hasznot hozó befektetést – egyértelműen kínálkozik ez a lehetőség. Gondolat-kísérlet alapján megfordítható ez az állítás: a nem megfelelő, egészségtelen, káros összetevőkkel, ipari hulladékkal terhelt táplálék az egészségügy növekedő terhelésének az egyik felelőse lehet.

Olcsóbb lenne a rossz minőségű élelmiszert minimalizálni, a jó minőségűt támogatni, és így a betegségek kialakulását megelőzni, mint utólag azt szűrni, kezelni, gondozni. Erre már régóta rájöttünk, gondolatainkat, tevékenységünket ez a felismerés irányítja, ez a most publikált modell kísérlet pedig tudományosan igazolja törekvéseinket. A Cservölgy Életösvény modell egy megvalósulási formája a fentebb leírt modellnek.

Irodalom: Lee Y, Mozaffarian D, Sy S, Huang Y, Liu J, Wilde PE, et al. (2019) Cost-effectiveness of financial incentives for improving diet and health through Medicare and Medicaid: A microsimulation study. PLoS Med 16(3): e1002761. https://doi.org/ 10.1371/journal.pmed.1002761

Hungarian