Ugrás a tartalomra
x

A böjt (50 lépés - 5.)

A böjt jelentősége a mikrobioma működése szempontjából

Az emberiség vallási, vagy más társadalmi szabályok segítségével rendszeresen beiktatott rövidebb/hosszabb időszakokat az életébe, amikor böjtölt, koplalt, korlátozottan táplálkozott. Ezek a szabályok egyrészt a napi étkezésre vonatkoznak (reggeli – ebéd – vacsora, esetleg tízórai és uzsonna), illetve bizonyos időszakokban és vallások esetében csak az esti órában volt szabad táplálkozni (ramadán); de vannak olyan kitüntetett időszakai a hétnek, vagy az évnek (általában a vallások bizonyos ünnepekhez kötik ezeket), amikor teljes böjt, koplalás, vagy bizonyos élelmiszer típusokra vonatkoztatott diéta szabályozta azt, hogy vesznek-e magukhoz táplálékot, illetve milyen alapanyagokból készülhet az a speciális táplálék.

Mai tudásunk szerint a bevitt táplálék összetevői, az étkezések időpontja és hossza, a tápanyag mennyisége, a feldolgozottsága mind kölcsönhatásban áll a szervezet bérendszerében (is) élő mikroorganizmus-tömeggel (mikrobioma), aminek működéséről az utóbbi évtizedben egyre több információt tudtunk meg.

A bélrendszeri mikrobioma jelenléte, összetétele és működése alapvetően fontos a normális gyomor-bélrendszeri működéshez, és az optimális felszívódáshoz. Számos kutatás bizonyította, hogy a mikrobioma működése hatással van a központi idegrendszer működésére, befolyásolja az anyagcserefolyamatokat, az immunrendszer működését, sőt, a napi változása hatással van a gének átíródására (a génexpresszió cirkadián – napi – ritmusára). Bizonyított, hogy az antibiotikumok bevitele jelentősen módosítja, bizonyos esetekben leállítja, megsemmisíti a bélrendszerben zajló napi gén-expresszió ritmicitását, függetlenül annak eredetétől: tehát a gyógyszerként, orvosi indikációra bevitt antibiotikum, illetve a táplálékban maradványként jelenlevő, eredetileg az állattenyésztés során használt anyag egyaránt képes ezt a hatást kifejteni.

Kísérleti körülmények között bizonyították (1), hogy ha azonos kalóriamennyiséget folyamatosan képes magához venni a kísérleti állat, akkor testsúlynövekedés alakul ki nála – szemben az ugyanennyi kalóriát jól meghatározott napszakokban elfogyasztó állatokkal szemben. A napi meghatározott időpontokban étkező, illetve koplaló állatok mikrobioma összetétele az étkezési ciklusoknak megfelelően változott, és így a hízást elősegítő, illetve gátló baktériumok jelenléte is optimálisan alakult, ennek következtében a nagyobb kalóriabevitel ellenére sem hízott el a ciklusosan táplálkozó kísérleti állatokból álló csoport (lásd: 1. ára).

Ugyancsak régóta ismert az elhízás és a daganatos betegségek gyakorisága közötti egyértelmű összefüggés. A WHO már több mint egy évtizede publikálta azt az összefoglaló elemzését, amiben egyértelműen felhívje erre az összefüggésre a figyelmet. Számos élelmiszerre vonatkoztatva bizonyítást nyert (2), hogy nagy mennyiségben fogyasztva valószínűleg emeli bizonyos daganatos betegségek kialakulásának az esélyét, ugyanakkor az kalóriabevitel növekedése – az élelmiszer fajtától függetlenül – ugyancsak együtt jár a daganatos betegségek szaporodásával. Számos vizsgálat foglalkozott a fenti jelenség és a mikrobioma összefüggéseivel. A rendszeres, évente egyszer / többször megtartott böjt tudományos alapossággal vizsgálva egyértelműen hozzájárul a mikrobioma diverzitás (összetettség) növekedéséhez. A mikrobioma és a szervezet együttesen képes megvédeni a önmagát a pusztító megbetegedések, így például a daganatos betegségekkel szemben. Bizonyított az is, hogy bizonyos rosszindulatú folyamatok kezelése újra hatékonyabbá válik, ha a kezelt beteg módosult mikrobiomáját átültetéssel (fekális mikrobioma-transzferrel, FMT-vel) visszaalakítják a korábbi, kezelés megkezdésekor meglevő állapotúra. A rövidebb-hosszabb ideig tartó böjt jelentős mértékben képes módosítani a mikrobioma összetételét, és a vizsgálatok tanúsága szerint ilyenkor a diverzitás fokozódik, számos olyan faj is megnöveli a jelenlétét, amit folyamatos bőséges tápanyag ellátás esetén nem látunk. A böjtőslé és a daganat-előfordulás csökkenése közötti összefüggés felismerése nem újkeletű: már a háborús időszakok epidemiológiájával foglalkozó tanulmányok is leírták azt, hogy ilyenkor jelentős mértékben csökken bizonyos gyakoribb rákok előfordulási aránya. Kísérleti állatokban sikerült bizonyítani, hogy az emlőrák előfordulása 55%-kal volt csökkenthető rendszeres táplálék-megvonás („böjtölés”) mellett tartott állatok esetében. Klinikai vizsgálatokkal emberek esetében is sikerült ezt igazolni, valamint azt is, hogy a csökkentett kalória-bevitel, illetve a rendszeres koplalási időszakok bevezetése hatékonyabba tette az alkalmazott kemoterápiát – növekedett a gyógyulási arány. Az elmúlt években vált világossá, hogy a koplalás/böjtölés hasznossága mögött valószínűleg a bél mikrobiómájára gyakorolt hatás áll.

A vastagbélben jelenlevő mikrobioma egyik legmarkánsabb képviselője a Bacterioidetes csoport, mely számos fajból áll: ide tartozik például a Bacterioides, a Prevotella, a Porphyromonas faj. E baktériumok nem csupán a vastagbélben vannak jelen, hanem a legfrissebb vizsgálatok szerint (3) – eltérő arányokban és mennyiségben – de a szájüregtől a végbélig mindenütt megtalálhatók. A Bacteroides és a Prevotella mennyisége az aktuális táplálkozástól függ: magas fehérje- és zsírtartalmú tápanyagbevitel esetében emelkedik e baktériumok aránya, ugyanakkor a magas kalóriabevitel csökkenti a mennyiségüket. Számos vizsgálat igazolta, hogy az elhízott egyének diétázásának eredményeként (amikor jelentősen csökken a kalóriabevitel, koplalás, böjt esetében) a Bacterioides faj aránya és mennyisége nagy mértékben növekszik (4). E baktériumok száma pontosan követi a napi étkezéseket abban az esetben, ha az 2-3 jól elkülönített időpontban történik – mindig a koplalás időszakában éri el a maximumot, és a táplálék bevitelét követően minimalizálódik. A Bacterioides faj egyedei igen érzékenyek az antibiotikumokra. Több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a magas antibiotikum-tartalmú élelmiszerek fogyasztása, esetleges hosszantartó antibiotikum kezelés következtében kialakuló Bacterioides-szám/arány csökkenés és az obezitás (elhízás) között van-e közvetlen összefüggés (5). Állatkisérletekben, illetve néhány klinikai vizsgálatban is bizonyítottnak tűnik a fekalis mikrobioma transzfer (FMT) hatásossága az obezitás kezelésére: a Bacterioides csoportban gazdag mikrobioma szuszpenzió bevitele után az egyet testsúlya markánsan csökken. Valójában hasonló folyamat zajlik le a koplalás során is, ez utóbbi hatása valószínűleg tovább tart, és megalapozottabb.

Irodalom:

1. Zarrinpar, Amir; Chaix, Amandine; Yooseph, Shibu; Panda, Satchidananda: Diet and feeding pattern affect the diurnal dynamics of the gut microbiome. Cell metabolism, ISSN: 1932-7420, Vol: 20, Issue: 6, Page: 1006-17 (2014) doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.cmet.2014.11.008
2. Eslami S, Barzgari Z, Saliani N, Saeedi N, Barzegari A.: Annual fasting; the early calories restriction for cancer prevention. Bioimpacts. 2012;2(4):213-5. (2012) doi: 10.5681/bi.2012.028
3. Johnson, E.L., Heaver, S.L., Walters, W.A., Ley, R. E.: Microbiome and metabolic disease: revisiting the bacterial phylum Bacteroidetes. J Mol Med (2017) 95: 1. https://doi.org/10.1007/s00109-016-1492-2
4. Remely, M., Hippe, B., Geretschlaeger, I. et al. Increased gut microbiota diversity and abundance of Faecalibacterium prausnitzii and Akkermansia after fasting: a pilot study. Wien Klin Wochenschr (2015) 127: 394. https://doi.org/10.1007/s00508-015-0755-1
5. Ilseung Cho, Shingo Yamanishi, Laura Cox, Barbara A. Methé, Jiri Zavadil, Kelvin Li, Zhan Gao, Douglas Mahana, Kartik Raju, Isabel Teitler, Huilin Li, Alexander V. Alekseyenko & Martin J. Blaser: Antibiotics in early life alter the murine colonic microbiome and adiposity. Nature volume 488, pages 621–626 (30 August 2012)

Hungarian