Ugrás a tartalomra
x
Tegyünk az életemért (0. nap)

Tegyünk az életemért (0. nap)

Előkészületek a magas (v)érnyomás okainak esetemben történő megállapításához. 

Régi vágyam egy diagnózis központ létrehozása. Nem, nem egy diagnosztikai ahol gépek tucatjai töltenek ki szépen kifestett szobákat és mosolygós nővérek közlik elegáns hölgyekkel és urakkal, hogy a negyedéves menedzser szűrés labor eredményei kiválóak lettek és lehet a kasszához fáradni. Egy olyan helyet szeretnék, ahol a beteggel órákat tudok eltölteni beszélgetéssel, azt kutatva kérdésekkel, honnan is kellene elindulni. A görögök azt mondták, hogy a jó anamnézis (kórtörténet) fél diagnózis. Ma erre betegenként 6 perc van. Öltözködéssel együtt. 

A tegnapi - félig humorosnak szánt - problémafelvetés láttam, hogy kicsit félrement. A legjobb kezeléssel kapcsolatos ötletek a zuhany alatt jönnek és eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha saját magamtól vennék fel egy előzetes kórtörténetet. Nyilván kicsit skizofrén állapot ez, de az egész kísérlet is elég abszurd. Egyáltalán nem értek ehhez, sosem dolgoztam ilyen osztályon és a kapcsolatom a belgyógyászattal arra korlátozódott, hogy a beteg a sebészeti beavatkozás előtt megfelelő állapotba kerüljön. Sosem érdekelt hogyan csinálják, csak az számított, hogy ne maradjon el műtét vérnyomásproblémák miatt. Mehet? Mehet. Kibírja? Reméljük, mi megtettünk mindent. Toljátok be... Toljatok be...

A lista kész, nagyjából tudom mire lesz szükségem ahhoz, hogy az eredményeket is lássam. Olyan leszek mint egy íródeák. Vízbevitel, mozgás, étrend, egyebek. Talán az egyetlen dolog, aminek beszerzése időt igényel az egy megfelelő holter monitor. Fontos, hogy strapabíró legyen, mert sokat fogom hordani és a lehető legkönnyebb is. A 24 órás mérés az esetemben a semmivel lenne egyenlő. A cél tartósan 120/80 alatti vérnyomás. Mint a mesében. Szétnézek. Itthon valószínűleg nem lesz olyan, ami megfelel, úgyhogy Google is your friend. A Majortól értelemszerűen minden segítséget meg fogok tudni kapni: az ételek egy részét, testmozgást, jó levegőt. 

Fura, azt hittem rögtön lesz nevetés, de érdekes módon több kolléga is jelezte, hogy szívesen segít, ha megmondom mire van szükségem. Sőt meditációra vonatkozó linket is küldött dr. Nemes Gábor. Köszönöm, kipróbálom. Persze kaptam olyat is, hogy pszichológiai kezelésem tegnapra is késő lett volna... Én tudom, hogy jól ismer az illető. De jeleztem: nem vagyok már óvodás, nem kell a csoki...

Könyvek a polcon, Internet plugged-in, ötletek fejben, de azért legyen ez a dolog komoly. Kezdjük a Magyar Hypertonia Társaság ajánlásával. Nem gondolom, hogy tüneti kezelésen (értsd gyógyszer-kombinációk) túl bármit találok majd a problémámra, de hát az evidence-based orvostudomány az egyedül elfogadott szakmai körökben, illik innen indulni. Biztos lesz majd néhány felszínes megjegyzés is, hogy fogyjak le, egyek több zöldséget, meg dohányozzak kevesebbet, de egyik sem érint. Konkrét, lépésről-lépésre kifejtett segítséget keresek, nem gyógyszerkombinációkat és felszínes orvosi ajánlásokat. 

Ezzel kezdem: http://www.hypertension.hu/upload/hypertension/document/a_hypertonia_betegseg_felnottkori_es_gyermekkori_kezelesenek_szakmai_es_szervezeti_iranyelvei_2009.pdf?web_id , ez egy 2009-es ajánlás, de nem nagyon hallottam, hogy azóta komoly áttörés történt volna, tehát megfelel. 88 oldal. Egy pohár bort majd bontok hozzá este, addigra négyszer megbánom, hogy elkezdtem olvasni. Főleg, hogy szinte már most biztos, hogy a megoldás nem itt lesz. Mindegy, így korrekt. És hát ez mégiscsak egy ajánlás...

Lehet, hogy ötletként heti két óra sétát is betervezek a jó levegőn, de majd még kiderül belefér-e.

Hungarian