Ugrás a tartalomra
x
Kép forrása: https://www.123dentist.com/what-to-do-when-you-have-a-dental-emergency-while-travelling/

Utazni jó, utazni élvezet!

Sosem értettem, hogyan „tűri” valami a nyomdafestéket. Vagy valami miért nem tűri? Mitől írhatom le azt, hogy "Senki sem születik világutazónak, sem átlagon felül tökös, bevállalós embernek. Időközben lesz azzá - vagy nem." és miért nem írhatom azt, hogy „Nem kell fosni! A turizmus a hasmenéssel hozza el a rezisztenciát!“ Rejtély!

Na, de nem is érdekel, mert a téma pörög tovább és kiderült, hogy „A külföldi utazás elősegíti a rezisztens bélbaktérium-fertőzés kialakulását és terjedését“. És már látom a kérdéseket...

Menjünk sorba!

Régóta ismert, hogy a nemzetközi utazások, a turizmus hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez. (1) És ez így szuper! A megismerés fontos, a törzsfejlődés meg haladjon a maga útján!

Mindeközben a COMBAT nevű multicentrikus prospektív klinikai vizsgálat (ez mind azt jelenti, hogy fontos) során 2001 holland utazó, illetve 215 nem utazó családtag vizsgálata történt meg. (2) A vizsgálat résztvevőitől székletmintákat gyűjtöttek, illetve demográfiai, egészségügyi és a tevékenységükkel kapcsolatos kérdőívek kitöltésére került sor a tervezett utazásukat megelőzően, majd a visszaérkezést követő 1, 3, 6 és 12 hónap elteltével. A székletmintákat a kiterjedt-spektrumú béta laktamáz-termelő (extended-spectrum beta lactamase-producing, ESBL-E) Enterobacteriaceae baktériumok jelenlétére szűrték. Szóval arra voltak kíváncsiak, hogy egy erősen agresszív, az antibiotikumok struktúráját megbontani képes enzimmel rendelkező baktréium törzsre hogyan lehet játszi könnyedséggel szert tenni a nyári vakáció alatt. Nincs nagy para, ez az enzim kizárólag a penillin, a cephalosporin, cephamycinek és a carbopenemek ellen jó... Minden másra ott a MasterCard!

A visszatérés után gyűjtött mintákban a talált ESBL pozitív baktériumok rezisztenciáért felelős génszakaszait molekuláris biológiai módszerekkel is megvizsgálták. A kapott eredmények segítségével matematikai modellt dolgoztak ki a fertőzés okának, folyamatának, illetve a továbbadásának tisztázása céljából.” Attilát elragadta a hév... Lefordítom: székletből matematika segítségével építettek légvárat. Nézzük mit találtak!

A teljes vizsgált populációból 1847-en voltak ESBL_E negatívak az utazás előtt (tehát 2001-ből 1847-nél nem volt rezisztens törzs), azonban 34,3% közülük a visszaérkezést követően ESBL-E pozitívvá vált. Szar ügy! A fertőzés kialakulása a Dél-Ázsiába utazók között volt a legnagyobb mértékű (75,1%). Ennek nyilván semmi köze sincs ahhoz az élelmiszerhez, amit ott fogyasztottak. Vagy van. Vagy nem tudjuk...

A matematikai modell segítségével kiderült, hogy az ESBL-E fertőzés kialakulásához nagy mértékben hozzásegített az utazás alatti antibiotikum-használat; az utazás alatti és azt követő hasmenéses panaszok megléte; illetve a már megelőzőleg jelen levő krónikus bélgyulladás. A fertőzés átlagos fennállása a megérkezést követő 30 nap volt, azonban 11,3%-nál ez 12 hónap után is még kimutatható volt, 12%-ban családtagok is fertőződtek.” Itt egy picit álljunk meg, mert kezd a dolog sűrű lenni. Tehát azok, akik utazás alatt antibiotikumot szedtek hasmenéses panaszaikra, nagy valószínűséggel hozzájutottak az antibiotikum-rezisztens törzsekhez. Nem történt ugyanis fertőzés, egy új baktérium-összetétel kialakulása indult el a megérkezést követően, mely nyilván a bélfalra és ennek következtében a vízvisszaszívásra is hatott. Magyarul a hasmenés a mikrobiom-átalakulás velejárója volt. Abban a valószínűtlen esetben, ha emberünk megijedt és AB-szedésbe kezdett, az evolúció nevű próbálgatós játék logikája szerint azoknak a baciknak biztosított előnyt, melyek a rezisztencia lehetőségét hordozták és azzal élni is tudtak. Ez az első „takeaway” a megállapításból. A másik viszont érdekesebb: a gyulladásos bélbetegség, mint kórelőzmény egyes esetekben fontos kelléke volt a rezisztencia kialakulásának. Ez felveti annak gyanúját, hogy a vizsgált baktériumok mégsem az utazás helyszínén szerezték meg ezt a képességet, azt a régóta antibiotikumos terápiát „élvező” beteg más bélbaktériumai már hordozták, így ebben az esetben mindössze annyi történt, hogy a körülmények végre(!) ideálissá váltak a vizsgált törzsek számára ahhoz, hogy szert tegyenek erre a kiemelkedő tulajdonságra.

Aztán van még itt egy aprócska dolog, ami viszont csak félinformáció: az átlagos fertőzöttség 30 napjáról semmilyen információ sincs. Rezisztencia –vizsgálat alapján antibiotikum-váltás történt? Vagy csak hagyták a beteget meggyógyulni és az AB hiánya miatt a rezisztencia már nem jelentett előnyt a vizsgált baktériumok számára? Sok itt a kérdés... „A vizsgálat rávilágított arra, hogy a külföldi utazás során a rezisztens baktériumok okozta fertőzések kialakulása reális veszély, és a rezisztens kórokozók behurcolása epidemiológiai kockázatot jelent.” Igen. De a legnagyobb veszélyt mégsem az utazás, hanem a nemtörődöm és hanyag antibiotikum-használat, az észnélküli felírás, az állattartásban alkalmazott elvtelen gyakorlat és az emberi hülyeség jelenti. Még mindig...

dr. Bezzegh - dr. Patay
Bp. 2019. május 29.

Forrás:
(1) B E Murray, J J Mathewson, H L DuPont, C D Ericsson, R R Reves: Emergence of resistant fecal Escherichia coli in travelers not taking prophylactic antimicrobial agents American Society for Microbiology Journals
DOI: https://aac.asm.org/content/34/4/515/article-info

(2) Arcilla M.S. et al.: Import and spread of extended-spectrum β-lactamase-producing Enterobacteriaceae by international travellers (COMBAT study): a prospective, multicentre cohort study. Lancet / Infectious Diseases, Vol 17 Issue 1 p78-85 (2017)
DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(16)30319-X

Hungarian